A templom elődje, amit a dunakeszi hívek a mai napig „Öreg templomnak” hívnak, 1756. szeptember 29-én Szent Mihály ünnepén az Arkangyal tiszteletére lett felszentelve. Ez egy barokk stílusú, egyhajós, egy tornyos kisebb templom volt. Dunakeszi lakosságának növekedése miatt a templom a XIX. század végétől egyre kisebbnek bizonyult, majd az 1920- as évekre már nem tudta kiszolgálni a hívőket. Egy új templom építésére több terv is született, de az akkori gazdasági helyzet nem tette lehetővé ezek elkészítését. 1935-ben Fieszl (Faludi) János plébános került Dunakeszire, aki így írt arról, hogy menyire kicsi is a templom: „Ily szűk keretek között nem folytatható semmi komolyabb munka. Gyóntatásról alig lehetett beszélni, a sekrestye tele emberekkel, a templomban minden szó, még suttogás is hallható, az áldozóknak valóságos akrobata míveleteket kellett végrehajtaniok, hogy az áldáshoz jussanak, így elhatároztam, hogy ez az utolsó tél itt a templomban.” A dunakeszi hívek adományaiból és néhány földterület eladásából rendelkezésre állt az építkezéshez szükséges összeg nagy része, így a plébános felkereste Oszvaldik Gyula építészt, aki olyan tervet készített, hogy a meglévő templomhoz úgy építenek hozzá, hogy az „Öreg templom” lesz az új templom északi oldalhajója. A hozzáépítés során az eredeti épületnek csak a főhomlokzatát változtatták meg, majd az új, régivel egyező stílusjegyeket mutató, neobarokk, kibővített templomot 1937. október 10-én szentelte fel Hanauer Á. István váci megyéspüspök. A teljes templombelső a díszes üvegablakokkal és a külső vakolás 1942 nyarára készült el. Dunakeszi központjában található sárga színű, kelet-nyugati tájolású templomot mérete és egy kisebb dombon való elhelyezkedése miatt a város több pontjáról, illetve az azt átszelő főútról és a vasútról is könnyen észrevehetjük. A sűrűn beépített belvárosi elhelyezkedése miatt a templomot kívülről leginkább oldalról tudjuk megnézni, megcsodálni. A templom főbejárata egy korabeli korlátokkal körülvett teraszról közelíthető meg, melyre az északi és a déli oldalról is egy-egy lépcsősor vezet. A templom falait minden oldalról fehér lizénák tagolják. Ezek, illetve a templom kör és hagymakupolás ablakai teljesen szimmetrikussá teszik a templom megjelenését az elölről szemlélők számára. Ez a szimmetria annyira jellemző a templomra, hogy még egy nem használható, csak kívülről látható oldalsó kapu is készült a déli oldalra. A kéttornyos neobarokk templom széles főhomlokzatának közepén, a kapu fölött egy díszes Szent Mihály szobor található, hatalmas karddal a kezében. Az angyal lefelé tekint, így a templomba igyekvő ember, mikor a kapu elé ér és felnéz, azt érezheti, mintha az angyal kifejezett rá nézne le. Az itt található latin felirat – QUIS UT DEUS – a héber „Mikáél” fordítása. A háromszintes tornyok alsó harmadában egy-egy üres szoborfülke látható. A tornyok tetején látható évszámok (AD 1750 és AD 1936) az első templom és a templom kibővítésének dátumai. Az északi toronyban jelenleg 3 harang lakik. Az eredeti 1777-ben és az 1834-ben öntött harangokat először az I. világháború alatt 1917-ben rekvirálták, ezek pótlása 1920 -1921-ben történt meg. A történelem későbbi sajnálatos eszkalálódása miatt a II. világháborúban újból be kellett szolgáltatni az alig 20 éves legnagyobb harangot. A ma meglévő mindhárom harang a dunakeszi hívek adakozásából készült: a legnagyobb (528 kg) és legrégebbi 1921-ben, a középső (255 kg) 1988-ben, míg a legkisebb (155 kg) 1991-ben lett megszentelve. A templom szűk előtere után a főhajóba érve – az „öreg templomhoz” való hozzáépítés sajátságainak köszönhetően – egy szinte kereszthajónak is beillő nagy térbe jutunk. A falak festése a külsőhöz hasonlóan sárga és fehér. A bal oldali mellékhajó a régi templom, mely alatt található egy jelenleg meg nem közelíthető kripta, ahol három egykori plébános és egy család tagjai nyugsznak az itt található márványtábla tanúsága szerint. Az itt található mellékoltáron a gyermek Jézust karjában tartó Szent József nagy méretű szobra áll, fölötte egy széttárt karú Atyaistent megformáló szobor, aki Szent Józsefre tekint le a magasból, mintegy rábízva a gyermeket. A templom bejáratától jobbra található az „Öreg templom” eredeti főoltárképe. A Szent Mihály arkangyalt ábrázoló képet az osztrák származású Joseph Plank festette a XIX. század közepén. A főhajó falain sem találhatóak díszes festések, freskók. Méltóságteljes megjelenését a díszített, aranyozott párkányzat és a márvány hatásúra festett párkányalapzat adja. A főoltár 1957-ben nyerte el mai formáját. Akkor kerültek rá a két oldaltól a tabernákulumra néző angyalok, és kapta meg a díszes aranyozását. A főhajó bal oldalán található még a Prágai Kis Jézus oltár, mely Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek dunakeszi zárdájából került a templomba, a rend 1950-es feloszlatását követően.

A templom legmeghatározóbb szoboregyüttese a szentélyben, illetve a szentély két oldalán található, a három főangyalt ábrázoló alkotás. Ritka, hogy az arkangyalok így együtt meg egy műalkotásban. A szentély kupolájában aranyozott dicsfénnyel körülvéve áll Szent Mihály, aki egyik kezében pallost tart, másik kezét pedig védelmezően a dunakeszi templom kicsinyített makettje fölé tartja. Bal oldalon Gábriel arkangyalt láthatjuk Szűz Máriával a megtestesülés hírüladása közben, jobb oldalon pedig Rafael arkangyalt Tóbiást kisérve. Érdekesség, hogy bibliai történet szerinti kutya ábrázolása itt a magyar kutyafajták egyikével, pulival történik. A kompozíciót 1961-ben a főoltárhoz hasonlóan Krasznai Lajos szobrászművész készítette. A karzat félköríves domborulatán az egyházzene védőszentjének, Szent Cecíliának az 1937-ben elkészült domborműve látható. A népi vallásosságnak megfelelően a főhajó hátuljában találhatunk Szent Rita, Kis Szent Teréz és Szent Antal szobrokat is. A templomban található festett üvegablakok mindegyike a hívők adományaiból készült el. A feliratok többségén valamely családot olvashatjuk készíttetőként, de dr. Vas Gyula és Fieszl János plébánosok is adományoztak ablakokat a templomnak. A Historia Domus tanúsága szerint13 első ilyen ablakok 1913-ban készültek el. Témáik nagyon különbözőek: megjelenik többek között Jézus, lángoló szívvel, Szent Mihály, Alexandriai Szent Katalin, X. Piusz pápa, de vannak, amin az Eucharisztia szimbólumai, a Krisztus szív, vagy Mária monogramja ábrázolódik.