Jézus Szíve tisztelt és lelkiség

Jézus Szíve Ünnepe

Jézus Szíve az irgalmasság és szeretet bölcsője. A Jézus Szíve tiszteletben magát az Istenembert, magát Jézust ünnepeljük, ebben az ünneplésben különösen nagy hangsúlyt kap Jézus szeretete, amelyet a szív jelképez. 1944-ben templomunk Jézus Szívének tisztelére lett felszentelve.

 Jézus Szívéről elnevezett templom a mienk. Ünnepnapján eszembe jutott Gárdonyi Gézának egy rövidke elbeszélése, amely arról szól, hogy az apostolok egyszer megkérdezték Jézustól, hogy van-e Isten teremtett világában valami, ami mindegyiket felülmúlva a legremekebb alkotás? Jézus igennel válaszolt.

Az apostolok találgatni kezdték, hogy melyik az. Az egyik azt mondotta, a csillagok. Ugyanis elérhetetlen magasságban vannak fölöttünk, és annyira le tud nyűgözni egy csillagos éjszaka. Jézus azt válaszolta, hogy Isten remeke nagyobb a csillagoknál. A másik azt mondotta, hogy talán a tenger lenne Isten remeke, mert mérhetetlen annak a mélysége. Isten remeke mélyebb a tengereknél, volt a válasz. Isten remeke a virág – szólt egy harmadik – hisz szépségükben utolérhetetlenek. Isten remeke szebb a virágoknál. A negyedik a hegyekre gondolt, amelyek sokszor megbabonázzák az embert. Isten remeke, erősebb a hegyeknél.

Meddig hallgatod még Uram a mi balga beszédünket szólt Péter? Mondd meg végre. Jézus pedig ezt felelte: Isten legremekebb alkotása a szív.

A szív tehát Isten legremekebb alkotása, ez pedig legragyogóbban Jézus emberi szívében nyilvánul meg. A szív, amely az utolsó pillanatig értünk dobogott, és a keresztfán értünk szúrták át. Valójában, amikor Jézus Szívét tiszteljük, akkor ez a hódolat és imádás Jézus személyének szól. Ilyenkor Jézus irántunk való szeretete van a középpontban. Tulajdonképpen Isten Szeretete és Jézus Szíve kicserélhető, egymást helyettesíthető fogalmak. Szent János azt írta az első levelében, hogy „Isten a SZERETET.” (1Ján 4.8) Jézus pedig arról beszélt, hogy „nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.” (Ján 15.13) Már az Ószövetségben úgy tartották, hogy a szív az ember középpontja, irányító szerve. Onnan származik minden jó és rossz gondolat és érzéseink is belőle forrásoznak. A prófétáknál is több helyen olvasunk ilyeneket: „a király szíve megenyhült Absalom iránt” (2Sám 14.1), vagy hogy „Isten megkeményítette a fáraó szívét”. (pl. Kiv 9.12).

Az Újszövetségben is találunk számtalan utalást: „Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű.” (Mt 11.29) „A szív bőségéből szól a száj.” (Mt 12.34) „A szívből származnak a rossz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, erkölcstelenségek...” (Mt 15.19-20) „Így tesz majd mennyei Atyám is veletek, ha mindegyiktek szívből meg nem bocsát testvérének.” (Mt 18.35) És az emmauszi tanítványok szíve is lángolt, amikor Jézussal találkoztak (Lk 24.32)

Mindazon ellenére, hogy a mai ember tisztában van azzal, hogy a biológiai értelemben vett szív nem a gondolatok és az érzelmek központja, mégis használjuk az engedékeny emberre, hogy vajszívű, a bátor emberre, hogy oroszlánszívű, a gyávára pedig nyúlszívű. Mondjuk a gonoszságot elkövetőre, hogy szívtelen, és a másokon segítő emberre, hogy jó szívű. A szív a mai ateista gondolkodású világunkban is a szeretettel kapcsolódik össze. Anyák napjára szívecskéket rajzolnak a kisgyermekek – és a szerelmes párok is ezt a szimbólumot küldözgetik egymásnak sms-ben, e-mailben, vagy faragják a fa törzsébe, padok deszkáira.

Jézus Szíve ünnepén tehát Krisztus irántunk való nagy szeretetére irányul a figyelmünk és magát Jézust ünnepeljük. Megváltottságunkat ünnepeljük. A Szív nem pusztán jelképe Jézus szeretetének, hanem valóságos emberségének is kifejeződése, melyet miértünk áldozott fel. A Szentírásban és a Szenthagyományban a szív az egész embert kifejező olyan ősfogalom, amely egyszerre fejezi ki a testi és a lelki valóságot. Vagyis az embert a maga teljességében. A szív a testben megnyilvánuló személyesség központja, ahol a belső elhatározások és a külső kapcsolatok megszületnek, másfelől szívünk egy szentély is, melyet maga Isten szeretne betölteni.
(Vagner Mihály diakónus)
 

Alacoque Szent Margit által kapott ígéretek

Jézus Szíve Lelkiség

Az "elsőpéntek" a hónap első péntekje, egyben a Jézus Szíve tisztelet napja is. - Alacoque Szent Margit vizitációs nővér a XVII. században felszólítást kapott Jézustól, hogy terjessze Jézus Szíve tiszteletét, és elsőpénteken járuljon szentáldozáshoz. Akik kilenc egymást követ? elsőpénteket gyónással, áldozással megtartanak, Jézus ígérete szerint sokféle kegyelmet kapnak Istentől. Ezeknek az ígéreteknek nyomán az elsőpénteki nagykilenced megtartása széles körben elterjedt az Egyházban és a Jézus Szíve tisztelet legelterjedtebb formája lett.

 

ALACOQUE SZENT MARGIT Burgundiában született 1647. július 22-én és 1690. október16-án hunyt el. Margit apja királyi jegyzőként működött. Amikor Margit nyolc éves volt, meghalt az édesapja, és a család meglehetősen rendezetlen anyagi körülmények között maradt. A kis Margit tíz éves korában súlyos beteg lett: gyermekbénulás támadta meg. Betegsége négy évig tartott, és gyógyulása olyan váratlan és hirtelen volt, hogy ő maga és környezete is csodának tartotta. Rendkívüli jelenségek is mutatkoztak az életében, például látomásai voltak. 1667-ben egy magánkinyilatkoztatás hatására elhatározta, hogy szerzetbe lép.

A noviciátus ideje alatt kapta az első magánkinyilatkoztatásokat Jézus Szent Szívéről. Hogy a látomások valódiságáról bizonyosságot szerezzen, a zárda főnöknője különböző szakértőkkel vizsgáltatta meg, akiknek véleménye nagyon kedvezőtlen volt. Emiatt sok meg nem értés és megaláztatás érte Margit nővért. 1675-ben pozitív változás történt a kolostorban, a vizitációs apácák elöljárónak kapták Claude La Colombiére jezsuita atyát, aki hamarosan Margit nővér lelkiatyja lett, és megnyugtatta a kapott kegyelmek valódiságáról. Margit akkor feltárta előtte a küldetését, mely szerint a Jézus Szíve-tiszteletet kell szélesebb körben terjesztenie. Elmondta nagy látomását, amelyben 1675. június 15-én volt része, amelyben az Úr Krisztus megbízta azzal, hogy gondoskodjék Jézus Szívének ünnepéről. Erről írást is készített, amelyet átadott La Colombiére atyának, aki azt később „Lelki magábaszállás” című könyvében közzé is tette. A könyv megjelenésétől kezdve széles körben ismertté váltak Margit-Mária nővér magánkinyilatkoztatásai.

Az idő múlásával Margit nővér egészsége meggyengült, és 1690. október 16-án meghalt.
Nagyon értékes önéletrajzot hagyott hátra, amelyet 1685-ben írt. Margit nővért 1864. április 24-én boldoggá, 1920. május 13-án szentté avatták. Ünnepét minden évben október 16-án tartja az Egyház.

Mit ígért Jézus azoknak, akik megtartják az elsőpénteki nagykilencedet, vagyis kilenc egymást követő hónap első péntekén meggyónnak és megáldoznak?

Jézus ígéreteit 12 pontban foglalhatjuk össze, ezek a következők:

Megadom nekik az állapotukhoz szükséges kegyelmeket.
Családjaiknak megadom a békét.
Minden bánatukban megvigasztalom őket.
Életükben és különösen haláluk óráján biztos menedékük leszek.
Minden vállalkozásukat megáldom.
A bűnösök szívemben megtalálják az irgalom forrását és vég nélküli tengerét.
A lanyha lelkek buzgókká lesznek.
A buzgó lelkek nagy tökéletességre jutnak.
Megáldom a házakat, ahol Szívem képét kifüggesztik.
Azoknak, akik a lelkek megmentésén dolgoznak, olyan erőt adok, hogy még a legmegrögzöttebb bűnösöket is megtérítik.
Azok neveit, akik ezt az ájtatosságot terjesztik, szívembe írom, és onnan soha ki nem törlöm.
Végül Jézus Szíve legnagyobb ígérete az elsőpénteki nagykilencedet elvégzőknek a következő: Mindazok, akik kilenc egymásután következő hónap első péntekén a szentségekhez járulnak, vagyis meggyónnak és megáldoznak, nem halnak meg kegyelmem nélkül, sem a nekik szükséges szentségek vétele nélkül. Isteni Szívem biztos menedékük lesz az utolsó pillanatban.

Ez az utolsó ígéret tehát azt jelenti, hogy nem kárhoznak el azok, akik életükben elvégezték a nagykilencedet. Nagyon fontos ígéret ez. Mit is jelent a Jézus Szíve tisztelet?

Mit jelent a Jézus Szíve tisztelet?

A Jézus Szíve tiszteletben magát az Istenembert, magát Jézust ünnepeljük, ebben az ünneplésben különösen nagy hangsúlyt kap Jézus szeretete, amelyet a szív jelképez.
A szívben nemcsak Jézus emberi, hanem istenemberi szeretetének is jelképét látjuk, amely egyszerre tükrözi az Atya iránti és az emberek iránti szeretetét. A szív Jézus valóságos emberségének kifejezése is, melyet áldozatul adott értünk. A Jézus Szíve tisztelet megnyilvánulási formái lehetnek például az engesztelés, Krisztus követése, esetleg önmagunk felajánlása. Önmagunk fölajánlása azt jelenti, hogy minden fáradozásunkat, munkánkat, szenvedésünket Jézus Szíve iránti szeretetből tesszük, és ezért viseljük el türelemmel mindazokat a nehézségeket, amelyek életünkben adódnak.

Alacoque Szent Margit volt az első, aki a Szent Szív különös oltalmába ajánlotta magát. E fölajánlást később sokan mások is megtették. XI. Pius pápa pedig az Egyházat is Jézus Szíve oltalmába ajánlotta.

Ma az Egyházban Jézus Szíve ünnepe főünnep. Ezen a napon kívül még a Jézus Szíve tisztelet ideje minden elsőpéntek, és az egész június hónap. Június hónapban szokás imádkozni minden nap a Jézus Szíve litániát. Az elsőpéntek és a Jézus Szíve tisztelet kapcsán gyakran említjük Alacoque Szent Margit személyét. Legyen példa számunkra az Ő személye a Jézus Szíve tiszteletben, és az elsőpénteki nagykilenced kitartó végzésében. Ha szeretne elmélyülni a témában, itt további történeti összefoglalót olvashat Vagner Mihály diakónus tollából.
Kattintson ide ha szeretné a Jézus Szíve litánia teljes szövegét letölteni.

Mit értünk Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletén?

Mária Szeplőtelen Szíve: a teljes ártatlanság, valamint Jézus és az emberek iránti anyai szeretet jelképe.

Tiszteletének alapja a szeplőtelen fogantatás, ami azt jelenti, hogy Mária mentes volt az áteredő bűntől, és az istenanyaság. Mária Szíve a Jézus iránti szeretet példaképe mindannyiunk számára.

XII. Pius pápa 1942-ben fölajánlotta az emberiséget Mária Szeplőtelen Szívének. A Szeplőtelen Szív ünnepét Jézus Szíve ünnepét követő szombaton ünnepli az Egyház. A fatimai jelenésekben a Szűzanya kifejezetten kérte Szívének tiszteletét és a világ fölajánlását a Szeplőtelen Szívnek, amit II. János Pál pápa megtett 1982. május 13-án Fatimában, majd 1984-ben Rómában, és 2000-ben a világegyház összes püspökeivel együtt szintén Rómában megismételt. A Szent Szűz Szíve iránti tiszteletünket kifejezhetjük például az elsőszombatok rendszeres megtartásával.

Érdemes tudnunk arról is, hogy az úgynevezett kettős nagykilenced azt jelenti, hogy egymással párhuzamosan, egyszerre végezzük a kilenc elsőpéntek és az elsőszombatok megtartását. Ilyenkor természetesen elég az egyik napon meggyónnunk, ha közben nem követünk el súlyos bűnt. A kettős nagykilenced további bőséges kegyelmekkel jár. Végezzük minél többen rendszeresen az elsőpénteki és elsőszombati engesztelést, mert így sok kegyelmet kaphatunk önmagunk és mások számára.