Kapcsolódó információk:

Gyóntatás minden szentmise előtt fél órával. Minden nap igény szerint gyónási lehetőséget biztosít a plébánia. A plébániára nyugodtan becsöngethet a gyónásra váró, illetve a sekrestyében is jelezhető a gyónási szándék! Rózsafüzér ájtatosság a misék előtt fél órával.
Szentségimádás: Minden vasárnap 10:30-17:30 között.
Adventi időszakban roráte miséket tartunk hétfőn, szerdán és pénteken reggel 6:30-as kezdéssel a reguláris miserenden kívül.
Májusban és októberben 18:00-kor litánia ill. rózsafüzér.
Nagyböjtben péntek este 17:30-kor keresztúti ájtatosság.
Gyerekmisék minden első és harmadik vasárnap 11:00 órától és (klub foglalkozások 3-12 év közötti korosztálynak 9:00-11:00 óra között a plébánia nagytermében)

 

“A legtökéletesebb imádság az áhítatos misehallgatás” (Prohászka, A Szentmiséről), vagyis a II. Vatikáni Zsinat szavaival pontosabban fogalmazva a szentmise áldozatban való aktív, tudatos részvétel.

7 pont, hogy miért járjak misére?

1. Azért, hogy teljesítsem az isteni parancsot, Jézus végrendeletét és az eucharisztia megcselekvése által magam és mások üdvösségét szolgáljam: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” 
2. Azért, hogy hatással legyen az életvitelemre: hogy hétköznapi életemben is 
3. Azért, mert nem lenne értelme a keresztény lelkiség szerint élni, miközben semmi közünk nincs a többi keresztényhez. Olyan, mintha egyedül akarnánk futballozni. (Radcliffe) Jézusnak nincs magántanítványa, olyannak álmodta tanítványai közösségét, akik eucharisztikus áldozatából táplálkozva válnak egy test, egy lélek közösséggé.
4. Azért, mert képessé tesz szeretni a nehéz embereket. Az eucharisztia egyik őskeresztény neve az agapé volt, ami feltétel nélküli szeretetet jelent, a szeretet isteni mértékét. Az eucharisztia tehát belegyakoroltat bennünket emberlétünk legmélyebb dimenziójába: a feltétel nélküli isteni szeret képességében részesít. A szentáldozás által: Krisztus bennem képes lesz szeretni, akit nehéz. Saját erőfeszítéseim elégtelenek ehhez. Otthon maradva tevékenységeim nem tudják megadni az egy test egy lélek közösség élményét.
5. Azért, mert belegyakoroltat Isten akaratába, hogy megtanuljam, mire fordítsam erőfeszítéseimet: miből fakad több élet. A szentmisén én vagyok a pap és Jézus az áldozat, a nap folyamán pedig Jézus a pap és én vagyok az áldozat. (Varga László püspök) Csak a jó illatú, Istennek tetsző, Jézussal egyesíthető áldozat kedves az Úrnak, mert abból élet fakad.
6. Azért, mert a szentmise a megváltás hatásainak aktualizálása a saját életünkre. A szentmise megszabadulásunk (gyógyulásunk) helye.
7. Azért járj a szentmisére, mert így dicsőítheted meg legteljesebben az Istent. Így saját életed drámája nem egy tragédia lesz, melynek csak nézője leszel, hanem liturgia, melyben főszereplő leszel Jézus mellett az Atya megdicsőítésében és az emberek üdvösségének a szolgálatában. Nem értelmetlen áldozatot, elpazarolt életet hagysz magad mögött, amikor egykor majd a földi világból kilépsz az örökkévalóságba, hanem nyomot hagy az életed, örökre.

(részletek Farkas László atya Misekalauz könyvéből)

Miért fontos szentmisét “íratni”, felajánlani?

Miseszándéknak azt a szándékot nevezzük amelyre a pap a szentmisét felajánlja, vagy amelyre a hívek a szentmise felajánlását kérik. Amikor szentmisét mondatunk, akkor azt kérjük a szentmisét bemutató paptól, hogy a szentmisét ajánlja fel a mi szándékunkra. A miséző pap magáévá teszi, elfogadja a szentmisét kérő szándékát. 

Fel lehet ajánlani különböző ügyekért, élő és elhunyt személyekért, gyógyulásért, a hit terjedéséért, a bűnök bocsánatáért, papi hivatásokért, hálából, stb. Éljünk ezzel a lehetőséggel!

A szentmise a leghatékonyabb közbenjáró, engesztelő és hála-áldozat, mellyel nem ér fel semmilyen más imádság, hiszen azok egy-egy ember, vagy egy közösség imája, addig a szentmise magának Jézusnak az egyetlen végtelen értékű üdvözítő, világmegváltó keresztáldozatának és feltámadásának jelenvalóvá válása a Szentlélek által a felszentelt pap szolgálatán keresztül. Jézus áldozatához, mint Főhöz az Ő testének az egész Egyháznak imádsága és érdemszerő ereje kapcsolódik, annak végtelen értékéhez nem ad hozzá, de ahhoz, hogy mi mennyit tudunk ennek a végtelen értékű üdvösségszerző áldozatból meríteni, ahhoz igen.

Nagyon fontos a Szentáldozás!

A szentáldozás módja

A Szentírásban az Istennel való találkozást mindig megrendültség és imádó hódolat megnyilvánulásai kísérik. XVI. Benedek pápa: „A Jelenések könyvében a huszonnégy vén gesztusa, akik arcra borulnak a Bárány előtt, mintája és mércéje lehet annak, hogyan kell a földi Egyháznak közelítenie Isten Bárányához.” … 1969-ig a római katolikus templomokban a hívek két térdre borulva, ajkukra  áldoztak. A Katolikus Egyház a nyelvre áldozást tekinti a szentáldozás normatív és mindenütt engedélyezett formájának, még ha rendkívüli formákra a püspöki konferenciák adhatnak is engedélyt a saját országukban. (részletek Farkas László atya Misekalauz könyvéből) Magyarországon az imádó áhítattal végzett kézbe áldozás is engedélyezve van, de hacsak lehet ajakra áldozzunk, mert így elkerülhetjük, hogy esetleg elmorzsálódik az Eucharisztia egy darabkája, amit kézbe áldozáskor gondosan figyelni kell, s magunkhoz kell vennünk, ha észlelnénk. Kézbe áldozás esetén nem szabad magunkkal vinni a Szentostyát egy lépést sem, hanem az áldozás helyén, az áldoztató szeme láttára kell magunkhoz vennünk jobb kezünkkel, melyet az érkező Nagy Király fogadására trónussá formált bal kezünk alá kell helyeznünk. Szentáldozáshoz járulni tilos és szentségtörés súlyos bűnének számít, ha valaki súlyos bűnének tudatában van, amit még nem gyónt meg. Ilyenkor a szentmise előtt mindenképpen gyónjon meg, aki áldozni szeretne, hogy meg ne sértse az Isteni Fölséget, ugyanígy meg kell gyónniuk Szentáldozás előtt azoknak, akik súlyos ok nélkül vasárnapi szentmisét mulasztottak. A Szentáldozás a Jézussal és az ő testével az Egyházzal (vagyis testvéreinkkel) való egyesülés szentsége, ezért feltétele a hit Jézus Krisztus valóságos jelenlétében, a bűnbánat (súlyos bűn esetén a szentgyónás) és a vágyakozás a Vele való egyesülésre valamint az Egyházzal való szentségi, szervezeti és hitbeli egység. Római katolikus vagy görög katolikus tesvéreket áldoztathatunk meg, saját lelkipásztoruk hiányában ortodoxokat is.